Most everyone's mad here.: slamblog: henci: czikczak: A magyar helyesírás szabályaival vágnám...
A magyar helyesírás szabályaival vágnám kupán azokat, akik lemerik írni, hogy : olaszba, németbe, horvátba stb.. !!!
aki rosszul használja a -ba/-be -ban/-ben valamelyikét már komolyan sem veszem akárki legyen is.
Kupán vághatod nyugodtan, de…
“amikor oly rendes vagy, hogy a pózolós képednél, megspórolod a facebook ismerőseidnek a kérdést, hogy : hol voltál?, na erre a kérdésre a válasz az ország neve -ban,-ben toldalékkal ellátva. Te is megnyerted a kupánvágást magadnak! ”
Idemásolok akkor egy kis nyelvészeti értekezést a témáról Sipos Zoli tollából.
Nincsen egyszerű helyzetben az igényes nyelvhasználó, ha azt a kifejezést hallja, hogy„Spanyolba megyünk nyaralni” (vagyis Spanyolországba) vagy „küldött Etus egy lapot Lengyelből” (azazhogy Lengyelországból). Helyes ez vagy sem? Tudnunk kell, hogy ez a rövidülés nem újkeletű dolog!
Szepesy Gyula világított rá, hogy már régi nyelvünkben is gyakori volt ez a jelenség. Sőt! Földrajzi és nyelvhasználatbeli példáiból tudhatjuk azt is, hogy a Francia mint országnév előbb terjedt el, mint a mai Franciaország forma, hiszen a Frankia, azaz frankok hona kifejezésből született. Hasonló a helyzet az Anglia névvel is, amely egy ideig párhuzamosan Angliaországként is szerepelt, de valamiért mégis a rövidebb forma maradt általános.
Ez a rövidülés viszont nem szokatlan dolog, meg is lepődnénk, hogy a mindennapokban mennyit használjuk! Ugyanis ahelyett, hogy kimondanánk (vagy leírnánk) például az Álmos Vezér Téri Általános Iskola és Gimnázium nevét, nem hibázunk, ha csak ennyit mondunk: „az Álmosba jár néhány totál idióta”, de ugyanez a helyzet a matematika–matek nem jelentéstapadásos rövidülésekkel is.
Megállapíthatjuk hát, hogy ez a forma nem hibás, nem is ellenezhetjük. Még azok is, akik károsnak tartják nyelvünkre, nem tudnak mit mondani a Japán szóra (értsd: Japán, japán [ember vagy nyelv], de: *Japánország), ez így helyes, csak rövid alakja létezik.
Mint annyi másik esetben, most is elmondhatjuk, hogy az informális, köznapi nyelvhasználatban nem feltétlenül kerülendő, elég, ha itt is nyelvérzékünkre hagyatkozunk.
Természetesen egy szóval sem mondtam, hogy a fent említett forma nekem tetszik vagy akár használnom is, egyszerűen csak megjegyeztem, hogy nem feltétlenül kell helytelenként kezelni.